Napjainkban a legt�bben gy�rilag el��ll�tott �telekkel etetik kedvenceiket. Ezt viszonylag �j szok�snak tekinthetj�k, f�leg akkor, ha belegondolunk, hogy a macska h�tezer lve t�rsa az embernek. �vezredeken �t a macsk�k t�bb�-kev�sbb� �nell�t�ak voltak, az �letben marad�sukat az olyan apr� zs�km�ny�llatok jelentett�k, mint p�ld�ul az egerek. K�s�bb egyre gyakrabban t�lt�ttek be h�zi�llat szerepet, �s ekkor kezdt�k �ket az �telmarad�kokkal etetni.
  Az els� macskaeledel 1900 k�r�l ker�lt kereskedelmi forgalomba, �m ekkor m�g nem voltak sz�nes, figyelemfelh�v� dobozba csomagolt macskat�pok, mint manaps�g. Az akkori macskaeledel a v�g�hidakr�l sz�rmaz� ledar�lt marad�kb�l k�sz�lt, �s frissen sz�ll�tott�k h�zhoz. A "kutyakekszek" mint�j�ra az 1920-as, 30-as �vekre megjelent az �gynevezett "macskakeksz"; csontlevet �sszekevertek dar�lt h�ssal �s t�szt�val, �s nagy darabokban kis�t�tt�k, ami egy ideig el�llt. Term�szetesen nem sok k�ze volt a ma kaphat� macskaeledelek min�s�g�hez �s �sszet�tel�hez.
  A 70-es, 80-as �vekben egyre n�vekv� ig�ny jelentkezett a j� min�s�g�, megb�zhat� �sszet�tel� eledelek ir�nt. Ez id� alatt az eledelgy�rt�k eg�sz macskagy�jtem�nyt tartottak az �telek tesztel�s�re, �s szak�rt�ket vontak be annak kivizsg�l�s�ra, milyen fajta �tel seg�ti el� legink�bb a macska h�ssz�, eg�szs�ges �let�t. A fejl�d�s m�g ma is tart, �s a mai macskatart� joggal felt�telezhetn�, hogy rossz eledel nem l�tezik.
  A legt�bb orsz�gban egy�bk�nt t�rv�ny �rja el�, hogy a h�zi�llatoknak vagy m�s �llatoknak sz�nt eledel, milyen �sszetev�ket tartalmazhat, a gy�rt�knak ehez kell tartaniuk magunkat. Ha felt�telezz�k, hogy rossz eledel nem l�tezik, az m�gsem jelenti azt, hogy minden macskaeledel egyt�l egyig megfelel minden macsk�nak. Mindegyik�k egy�nis�g, �s fogyaszt�si sz�gs�gleteik nagyon elt�r�ek lehetnek.